Betegállomány

Mivel sokan nincsenek tisztában a betegállomány adminisztratív hátterével, megpróbáljuk összefoglalni a lényeges tudnivalókat.

Ki és mikor veheti a pácienst keresőképtelen állományba („táppénzbe”)?

Ha valaki a betegsége miatt nem képes a munkáját ellátni , akkor a keresőképtelenséget elbíráló orvos döntése, hogy betegállományba veszi ( legtöbb esetben a háziorvos, olykor területi szakrendelő szakorvosa, pl. pszichiáter).

A magánorvos javaslatot tehet, de nem veheti betegállományba a pácienst.

Kizárólag érvényes társadalombiztosítással (taj-számmal) rendelkező beteget tudunk keresőképtelen állományba venni.

Hogyan történik a betegállományba vétel? Általános szabályok:

A betegséget haladéktalanul, de legfeljebb 5 naptári napon belül jelezni kell (telefon, email), különben csak külön engedélyezési folyamattal, kb. 1 hónapos procedúra után kaphat visszamenőleges igazolást.

Az utólag igényelt keresőképtelenség igazolás esetén is igazolni kell, hogy az illető beteg volt (Pl. helyi ügyelet igazolása, hogy megjelent a rendelésen, ambuláns lap).

Ha Önnek több munkahelye van, akkor erre már a betegség kezdetén fel kell hívnia a figyelmünket, mert minden munkakörre külön-külön kell a keresőképtelenséget megállapítani, és külön sorszámmal igazolni.

A munkakör, és az állandó lakcím változásokat is kérjük bejelenteni, mert a munkáltató csak a pontos adatokkal kitöltött nyomtatványt fogadja el.

Kórházi tartózkodás esetén mi a teendő?

Az állami (társadalombiztosítás által finanszírozott) kórházban történt ellátást a kórház igazolja:

az „Orvosi igazolás a fekvőbeteg intézményben tartózkodásról” nyomtatvány igazolja a keresőképtelenséget a kórházi kezelés alatt. A kórházból való távozás előtt a a zárójelentéssel együtt ezt az igazolást is meg kell kapnia a betegnek.

Amennyiben a páciens a kórházi kezelést követően továbbra is keresőképtelen, akkor a zárójelentést, és ezt az igazolást öt naptári napon belül el kell hozni a háziorvoshoz érvényesíteni.

Magánkórházban történt ellátás, és egynapos műtéti beavatkozások esetében mi igazoljuk a keresőképtelenséget. Ez esetben célszerű már a befekvés előtt szólni, kérni a betegállományba vételt, hogy ne kényszerüljünk az öt napon túli szabály alkalmazására.

Meddig maradhat a beteg keresőképtelen állományban?

-ez az előzőleg ledolgozott munkaviszonytól függ, de legfeljebb 365 nap. A munkáltatótól kell beszerezni a „táppénz jog lejárata” igazolást.

-alapvetően addig, ameddig az orvos megítélése szerint betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját.

Egy hónapon túli betegállomány esetén legalább havonta egyszer szakorvosi javaslat is szükséges a betegállományban tartáshoz.

A beteg kötelezettségei betegállományban

Nekünk kötelezettségünk Önöket időpontra visszarendelni, Önöknek ebben az időpontban megjelenni. Amennyiben a beteg a kontroll vizsgálaton nem jelenik meg, és nem elérhető, akkor a keresőképtelenséget visszamenőlegesen törölnünk kell.

Ahhoz, hogy keresőképtelen állományban maradhassanak, a gyógykezelésre vonatkozó utasításokat be kell tartani (az elrendelt vizsgálatokra el kell menni, a felírt gyógyszert kiváltani, szedni).

Ellenkező esetben a „táppénz” megvonható. Igazolást ez esetben is kap, de rá kell írjuk, hogy „táppénzre nem jogosít”.

A keresőképtelenség ideje alatt a betegnek kötelező a lakhelyén tartózkodnia, ha máshol tartózkodik, azt nekünk jelentenie kell.

Nem mehet nyaralni, nem tartózkodhat külföldön.

Keresőképtelenség igazolást csak az eltelt időszakra visszamenőleg tudunk adni, előre nem, hosszas keresőképtelenség esetén átlagosan 2 hetenként.

A keresőképtelenséget igazoló nyomtatványon szereplő kód (Pl 8-as egyéb betegség, 9.kód terhesség ) meghatározása a mi feladatunk, a munkáltató nem határozhatja meg.

Nyugdíjas munkavállalónak is jár évente 15 munkanap betegállomány.

Táppénz kódok , milyen esetben, mennyi táppénz jár ?

Betegszabadság és táppénz

A magyar dolgozók legfontosabb juttatásai közé tartozik a betegszabadságra és a táppénzre való jogosultság, amelyeknek szabályait és jogosultsági feltételeit a Munka Törvénykönyve összegzi. Ezek feltétele, hogy a jogosult rendelkezik a szükséges TB-jogviszonnyal, fizeti az egészségbiztosítási járulékot és a keresőképtelenségét igazolni tudja (a keresőképtelenségi igazolás kiállításáért forduljunk háziorvosunkhoz).

Alapesetben, ha egy magyar dolgozó saját betegsége okán esik ki a munkából, évi 15 munkanapon keresztül betegszabadságra jogosult: ilyenkor a munkáltató költségén lábadozhat, míg fel nem épül betegségéből. Betegszabadság esetében egységesen a távolléti díj 70%-a jár, amiből ugyanúgy adózunk, mint a rendes fizetésünkből.

Ha ez a 15 napos betegszabadság lejárt, illetve abban az esetben, ha a munkavállaló nem saját betegsége okán vált keresőképtelenné (hanem pl. gyermeke megbetegedése miatt), akkor viszont táppénzre mehet el.

A táppénz  a betegszabadsággal szemben – naptári napokra jár, maximum 1 éven keresztül állhat fenn, a táppénzes juttatás összegét pedig befolyásolja, hogy milyen táppénz kóddal lettünk bejelentve.

A táppénz összege alapesetben a napi átlagkereset 50-60%-a, bizonyos esetekben viszont a bér 100%-a jár, amelyből 15%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra.

Keresőképtelenség , ki minősül keresőképtelen személynek?

Ahhoz, hogy valaki hivatalosan is keresőképtelen állományba kerüljön, szükséges, hogy a dolgozónak legyen bejelentett munkaviszonya, fizesse az egészségbiztosítási járulékot és igazolnia kell a keresőképtelenséget is.

Nem jár táppénz, ha a dolgozó a keresőképtelen napokra teljes fizetését már megkapta, a betegszabadság lejártát követő pihenőnapra, illetve, ha a biztosítása szünetel, vagy ha a dolgozó saját jogán nyugdíj folyósításában részesül.

A következő személyek minősülnek keresőképtelennek:

  • az a munkavállaló, aki saját betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni;
  • az a munkavállaló, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
  • az a dolgozó, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek (pl. fertőzésveszély);
  • az a személy, aki járványügyi, vagy állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkakörben átmenetileg nem foglalkoztatható;
  • akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap;
  • olyan anya, aki kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermeküket szoptatja;
  • olyan anya, aki várandóssága, szülése miatt nem tudja munkáját ellátni és csecsemőgondozási díjra, röviden CSED-re nem jogosult;
  • az a szülő, aki 12 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
  • olyan szülő, aki 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartama alatt a gyermek mellett tartózkodik egy fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
  • az a dolgozó, aki a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő;
  • aki 12-18 év közötti beteg gyermekét otthon ápolja, illetve akinek ilyen korú gyermekének a kórházi kezelése időtartamára a gyermeke mellett kell tartózkodnia a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.

Mik a táppénz kódok jelentései?

  • 1-es táppénz kód: üzemi baleseti táppénz:                 100%-os táppénz, előtte nincs betegszabadság; a táppénz összege a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti.
  • 2-es táppénz kód :  foglalkoztatási megbetegedés:    50-60%-os táppénz, nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; nincs munkáltatói táppénz 1/3, ehelyett az egész költség a munkáltatót terhelheti.
  • 3-as táppénz kód :  közúti baleseti táppénz:                    50-60%-os táppénz, van betegszabadság, azt követően jár a táppénz; ebből 1/3 munkáltatói táppénz.
  • 4-es táppénz kód:  egyéb baleseti táppénz:                     50-60%-os táppénz, van betegszabadság, azt követően jár a táppénz; ebből 1/3 munkáltatói táppénz.
  • 5-ös táppénz kód:  beteg gyermek ápolása:                         50-60%-os táppénz, nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár.
  • 6-os táppénz kód:  szülési táppénz:                                      50-60%-os táppénz, nincs betegszabadság; a táppénz összege a keresőképtelenség kezdetétől jár.
  • 7-es táppénz kód:  hatósági elkülönítés közegészségügyi okokból:          50-60%-os táppénz (karantén táppénz kód), nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár.
  • 8-as táppénz kód:  egyéb betegségre járó táppénz:            50-60%-os táppénz, van előtte betegszabadság, azt követően jár a táppénz, amelynek 1/3-a munkáltatói táppénz.
  • 9-es táppénz kód:  veszélyeztetett terhességi táppénz:    50-60%-os táppénz, nincs betegszabadság; a táppénz a keresőképtelenség kezdetétől jár; 1/3 munkáltatói táppénz.